A Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központok közös szervezésében 2024. május 16-án a hajléktalanellátásban dolgozó szakemberek részére a téli krízisidőszakot lezáró szakmai napot tartottunk. A hajléktalanellátásban a téli krízisidőszak minden évben november 1-től április 30-ig tart.
A szakmai nap célja a téli krízisidőszakkal kapcsolatos tapasztalatok átadása, valamint a területet érintő aktualitások bemutatása volt.
A megjelenteket Király Melinda az MMSZ Befogadás Háza intézményvezetője köszöntötte.
Az első előadásban Balatoni Ágnes a Közép-Dunántúli Regionális Diszpécserszolgálat vezetője beszámolt a krízis időszakot érintő bejelentések számáról, valamint az elhelyezéssel kapcsolatos hívásokról és a krízisautó kiszállásokról a térségben. Továbbá prezentációjában egy átfogó képet adott a téli krízisidőszakban felmerülő problémákról és azok kezelésében érintett szervezetek munkájáról a Közép-Dunántúli Régióban. Az előadásában kitért az alkoholos befolyásoltság által okozott helyzetek kezelésére, különösen a mentőszolgálat és a rendőrség beavatkozásaira az ittas személyek esetében. A törvényi hátteret is ismertettette, például a mentőszolgálat kötelezettségét az ittas személyek egészségügyi intézménybe szállítására, ha azok magatehetetlen állapotban vannak. Előadásában további problémákat is felsorolt, mint a női férőhelyek hiánya, megélhetési gondok, bántalmazás és a külföldi állampolgárok ellátásának kérdése.
A második előadásban Kardos Ádám a Nyugat-Dunántúli Regionális diszpécserszolgálat vezetője, Vas és Zala vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer munkatársa a Nyugat-dunántúli régió vonatkozásában összegezte az elmúlt téli krízisidőszak tapasztalatait, továbbá beszámolt a krízisautó szolgálatok működéséről is. Az utcai bejelentések változó tendenciát mutattattak, a legtöbb bejelentés januárban érkezett. A december és január hónapokban magasabb volt az igény az azonnali elhelyezésre. A kiszállások számában látható, hogy a három vármegye közül Győr-Moson-Sopron vármegyében történt a legtöbb kiszállás. A város-megye megoszlás azt mutatja, hogy a nagyobb városokban, mint Győr és Szombathely, több volt a kiszállás.
Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője volt, aki tájékoztatta a résztvevőket a „Február Harmadika” adatfelvétel eredményeiről. Februárban a Menhely Alapítvány immár 26. alkalommal végezte el éves adatgyűjtését. Ebben az évben a kutatás nem kapott semmilyen támogatást, így a résztvevő szociális munkások és segítők szimbolikus díjazásban sem részesültek. Ennek ellenére 45 településről összesen 4904 hajléktalan ember válaszoltak a kérdésekre. Az idei adatfelvétel alapján egyre több az idős, beteg, munkaképtelen ember van a hajléktalanok között. Minden tíz hajléktalanból négy elmúlt 60 éves, és minden tizedik 70 év feletti. A hajléktalanok között kevesen vannak 40 évnél fiatalabbak, közülük sokan állami gondozásból kerültek ki. Az állami gondozottak körében magas a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők és a romák aránya. A hajléktalanok 60%-ának, a nők közel 80%-ának van gyereke. A válaszadó hajléktalanok átlagosan havi 69.000 forintból élnek. A Február Harmadika Munkacsoport azt tervezi, hogy idén októberben Európai Uniós forrásból egy, a februárinál nagyobb adatgyűjtést valósít meg a hajléktalan emberek körében.
A negyedik előadásban Kardos Ádám röviden ismertette a hajléktalan munkacsoport által készített Éjjeli Menedékhelyek szakmai ajánlását. A szakmai ajánlás célja a szolgáltatások alapvető standardjainak meghatározása, a célcsoportra szabott ajánlások kialakítása és a szolgáltatási elemekre vonatkozó részletes javaslatok kidolgozása. Továbbá az ajánlás részét képezi a szolgáltatás megvonásának szabályozása, szakmai és infrastrukturális minimumfeltételek, valamint dokumentációs és házirendi javaslatok is. A fő kihívások között szerepel az ellátás sokszínűségének megőrzése, az országos alkalmazhatóság, az emberi méltóság kiemelt figyelembe vétele és a szakmai konszenzus elérése. Az előadó részletesen ismertette az éjjeli menedékhelyek szociális szolgáltatások rendszerében betöltött helyét, jogszabályi kereteit, a célcsoportokat, és a nyújtott szolgáltatásokat. Az éjjeli menedékhelyek jellegzetessége, hogy nem biztosítanak tartós bentlakást, a jogviszony napról napra újul meg. Az ellátás specifikus igényekhez igazodik, és az integrált szociális munka részeként az ellátottaknak egyéni, szükséglet-alapú támogatást nyújt.
Végezetül Maróthy Márta Hajléktalanokért Közalapítvány, Közalapítványi Iroda irodavezetője az ÉMH szakmai ajánlásával kapcsolatos reflexiójával kerekasztal beszélgetést indított el a hajléktalanellátásról. Reflexiójában elmondta, hogy az éjjeli menedékhelyek fő feladata, hogy kríziselhelyezést biztosítson rászoruló hajléktalan emberek számára. A menedékhelyek rendeltetésszerű működési keretében ideális az lenne, hogyha maximum 60 napig tartózkodnának csak menedékhelyen a rászorulók, azonban sokan jóval tovább igénybe veszik a szolgáltatást. A szakmai ajánlásban megfogalmazott speciális szolgáltatások tárgyalása szükséges lehet, mert az éjjeli menedékhelyek jelenlegi gyakorlata, a speciális szolgáltatási formák szükségességét mutatja, viszont a menedékhelyek rendeltetésszerű működésének esetében nem lenne szükség a speciális szolgáltatásokra, mert azokat a rászorulók más ellátási forma keretében kaphatnák meg.
Hajnerné Hauszbeck Dóra
szakmatámogatási (módszertani) munkatárs
