Idősek, fogyatékossággal élők, szenvedély- és pszichiátriai betegek, valamint 5. és 7. osztályos általános iskolás diákok ragadtak ecsetet és színes zsírkrétát, hogy kis csapatokban készítsék el közös alkotásukat a csákánydoroszlói Gondviselés Háza által meghirdetett hagyományos rajzversenyen május 29-én. Idén színes álmok és csillagok kerültek a nagy rajztáblákra a már 26. alkalommal megrendezett, ezúttal kissé formabontó rajztalálkozón, amely lovasbemutatóval és májusfa kitáncolásával zárult. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójának csákánydoroszlói Gondviselés Háza – Fogyatékosok Otthona a házigazdája már több, mint negyedszázada a tavaszi tematikus rajztalálkozónak és táncos ünnepnek, amit eddig a környékbeli társintézmények ellátottjainak részére hirdetett. Az elmúlt 25 évben sok versenytémát jelöltek már a rajzolni vágyóknak, amelyek között szerepeltek többek között a magyarországi tájak, népviseletek, a zene és a népdalok, a szeretet szimbólumai, a kedves vagy vágyott otthon, a tánc öröme, kedvenc állatok, a sport szeretete és a biblia is.
Az évek során elkészült színes táblaművek az intézmény kastélyépületében a folyosók falait díszítik, hogy naponta felidézzék a korábbi találkozások emlékeit. Az idei rajztalálkozó azonban a meghívottak körét illetően is kicsit más volt, mint az előzőek, ezúttal a régió bentlakásos intézményeiből várták a csapatokat az őrségi helyszínre. Az ivánci, keszthelyi, zalaapáti, kehidakustányi, zalakomári, sármelléki intézményekből és a helyi általános iskolából érkezett versenyzőket és kísérőiket a csákánydoroszlói házigazdák fogadták erre az alkalomra összeállított műsorukkal.
Bodó Csabáné intézményvezető a rajztalálkozó megnyitóján az álmok megfejthetetlenségéről és a jelentőségükről beszélt, amelyek akár az élet hajtómotorjai is lehetnek, ezért soha ne felejtsük el őket, a csillagok pedig az úton lévők vezérlő fényei a sötétben, így a rajztalálkozó témája szintén kiapadhatatlan forrás lehet, akár csak az álmok sokasága és a csillagok milliárdjai. A köszöntő után kezdetét vette a kétórányi „együtt alkotás”, minden csapat egy nagy táblára rajzolta meg az álmok és csillagok ihlette közös képét. Az első ecset- és zsírkréta vonástól az utolsóig szólt a zene, amelyet a Capito Gitárklub szolgáltatott, akik már sokadik alkalommal fogadták el a meghívást e rendezvényre és ajándékozták meg a találkozó résztvevőit előadásukkal.
Az elkészült képekről végül a csapatok meséltek a résztvevőknek, ki, mit álmodott a rajtztáblákra, az értékelésben segített a zsűrinek Horváth Csaba fazekas mester, aki később a fazekasság szépségébe is beavatta a jelenlévőket egy kézműves foglalkozás keretén belül. A délután pedig lovas bemutatóval és lovas kocsikázással indult, az intézmény egyik fiatal ellátottjának édesapja, Simonka Ferenc nem először hozta el a szép méneket a lovasfarmjáról, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a csikósok világával és a lovas kocsikázás során pedig a kastélypark szépségével. Az intézmény volt munkatársai a csákánydoroszlói nyugdíjasklub „színeiben” sütötték a finom lángosokat, Lufis Nóra alig győzte a figurákat hajtogatni a színes luftballonokból. A kora délutáni élőzenés bál Horváth Csaba jóvoltából alaposan megmozgatta a verseny résztvevőit éppúgy, mint az intézmény lakóit, és a nap, illetőleg a tavasz utolsó hónapjának lezárásaként a népviseletbe öltözött lányok közösen kitáncolták az intézmény bejáratánál álló májusfát is.
Kép és szöveg: P. Szabó Csilla
