MORZSÁK – Módszertani receptes zsák
Szakmatámogatási hírlevél – II. évfolyam 1. szám – 2023 március
Az elmúlt időszakban több adatvédelemmel és iratbetekintési joggal kapcsolatos kérdés is érkezett az ellátási területről. Ez a tendencia nemcsak a Veszprém vármegyére jellemző, hanem országos szinten is kiemelkedő jelentőségű kérdéssé vált a kollégák tapasztalatai alapján. Ennek oka lehet a megváltozott ügyfélkapcsolati környezet, a családon belüli konfliktussal terhelt ügytípusok felszaporodása, az az érintett ügyfélkörben egyre gyakrabban megjelenő jogi képviselet, illetve a megváltozott jogszabályi háttér is.
Dilemmaként szerepel egyrészt, hogy:
- Kik jogosultak az iratbetekintésre?
- Azonos-e az ügyfél az iratbetekintésre jogosulttal?
- Az iratbetekintési jogosultság tehát kiket érint?
- Minden esetben, minden adat tekintetében jogosult-e a szülő az iratbetekintésre?
- Milyen adatok tekintetében ismerhet meg információkat az iratbetekintésre jogosult?
- A GYVR bevezetését követően, illetve azt megelőzően milyen adatokat ismerhetnek meg a jogosultak?
Másrészt: - Zárt adatkezelés során, hogyan kell egyedi esetre alkalmazni az általános rendelkezéseket? mely adatok, körülmények megismerésére jogosult?
- A megismerhető adatok köre mire terjed ki?
- Hogyan valósítható meg a gyakorlatban az iratbetekintési jog gyakorlása?
- Jogi képviselő azonos módon (mértékben) gyakorolja-e az őt meghatalmazó jogosulttal az iratbetekintési jogát? Ügyvédi meghatalmazás szükséges-e, milyen tartalommal?
A kérdések összetettek.
Cikkünk első részében az első kérdéskört igyekszünk megválaszolni, azzal a jelzéssel, hogy az országos módszertani munkacsoport e területen is dolgozik a szakmai útmutatások kidolgozásán.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 136/A. § (2) és (3) bekezdése meghatározza azon személyek körét, akik jogosultak az érintett szolgáltató, intézmény vezetőjénél iratbetekintést kérni.
Ők:
- A gyermek szülője – feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg –,
- a gyermek törvényes képviselője,
- a korlátozottan cselekvőképes (14. életévét betöltött kiskorú) gyermek és
- a nagykorúvá vált gyermek önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti szolgáltatás, illetve védelembe vétel mellett.
A gyermek törvényes képviselője, és a nagykorúvá vált gyermek minden esetben jogosult a rá vonatkozó iratokba a személyére vonatkozó adatokba betekinteni, iratbetekintést kérni. Ez a joga teljes, amennyiben nem zártan kezelt, vagy különleges adatokat érint.
Azonban a jogszabály két ügyfélkörben további feltételeket szab:
→ a szülő csak abban az esetben jogosult az iratokba betekintést kérni, amennyiben szülői felügyeleti joga nem került megszüntetésre.
→ a Gyvt. 136/A (7) bekezdése szerint a korlátozottan cselekvőképes gyermek számára a betekintési jogot a szolgáltató, intézmény vezetője – lehetőség szerint a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermekjogi képviselő jelenlétében – a gyermek számára szükséges tájékoztatás mellett biztosítja. Ez a kitétel a kiskorú gyermek a mentális, lelki egyensúlyának megőrzése érdekében született.
További korlátozó szabályok: - Az iratbetekintési jog valamennyi momentumát átszövő korlátozó szabály azonban az, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, a szülői felügyeleti jog rendezésére vagy a kapcsolattartás szabályozására, megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.
A különleges adatokat tartalmazó dokumentumokba való betekintés során a másik félre vonatkozó adatok elmaszkolása szükséges.
Mik a különleges adatok?
Olyan szenzitív adatok, amelyek védelméhez fokozott egyéni és társadalmi érdekek kapcsolódnak. Az az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Adatvédelmi Rendelete (GDPR) 9. cikke egyértelműen meghatározza, milyen típusú adatok tartoznak ebbe a csoportba:
→ a faji vagy etnikai származásra,
→ politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok,
→ a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok,
→ az egészségügyi adatok,
→ a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok. - a Gyvt. 136. § (5) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti körülmény – a jogszabályban meghatározott személyekkel szemben elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya; továbbá a hozzátartozók közötti erőszak (kapcsolati erőszak) miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás, a büntetőeljárás során vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályaként elrendelt távoltartás –, mely fennállása esetén a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozó tájékoztatás a szülőtől megtagadható, iratbetekintési joga korlátozható.
A gyermekjóléti szolgáltatás dokumentációjával összefüggésben a gyermek veszélyeztetettségének felmerülése esetén korábban használatban volt Gyermekeink védelmében elnevezésű („Macis”), papíralapú adatlaprendszert 2021. március 1. napjától felváltotta a GYVR, azonban a GYVR-be a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása esetén kizárólag az ezt követően ellátásban részesülők adatai, dokumentumai kerülnek be, a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek átmeneti gondozását 2021. március 1-jét megelőzően igénybe vett gyermekkel kapcsolatos iratokba való betekintési jog a Gyvt. 188/A. § (5) bekezdése értelmében a 2021. február 28-án hatályos jogi szabályozás szerint gyakorolható.
Tehát az iratbetekintésre jogosult betekintést kérhet/másolatot kaphat:
→ a szolgáltatást 2021. március 1. napját követően igénybe vett gyermek esetében a GYVR törzsadat alrendszerében, valamint tervező és értékelő alrendszerében a gyermekre, illetve személyére vonatkozóan az intézmény által kitöltött adatlapba/adatlapról;
→ a szolgáltatást 2021. március 1. napját megelőzően igénybe vett gyermek esetében a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek, illetve iratbetekintésre jogosult személye vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint a gyermekjóléti szolgáltatónál keletkezett, részére megküldött, a gyermekkel, illetve személyével kapcsolatos iratba/iratról a fentiekben jelzett korlátozások mellett!
Összefoglalva az iratbetekintés során vizsgáljuk
- a jogosultak körét
- a korlátozó körülmények fennálltát.
Ezek együttes értelmezése alapján tudjuk eldönteni azt, hogy az iratot kikérő, iratbetekintést kérő személy arra jogosult-e, illetve milyen mértékben.
/Felhasznált források:
vonatkozó jogszabályok:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Adatvédelmi Rendelete (GDPR),
illetve
BM Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya tájékoztatása/
Folytatjuk!
Szerző: Dr. Sajtos Ildikó szakmatámogatási munkatárs
Gábori József Benedek szakmatámogatási munkatárs
