MORZSÁK – Módszertani receptes zsák
Szakmatámogatási hírlevél – II. évfolyam 1. szám – 2023 március
2022. november 11-én, a szociális munka ünnepén a szociális szférában dolgozókat és az önkéntes segítőket köszöntötték Mosonmagyaróváron a Flesch Károly Művelődési Központ Színháztermében. A rendezvénnyel egyben a szociális munka fontosságára is szeretnék felhívni a figyelmet a szervezők.
A kitüntetéseket Dr Árvay István polgármester adta át, aki köszönetet mondott a szociális szféra minden dolgozójának, az önkénteseknek, a civil szervezeteknek és a jóérzésű adományozóknak az egész évben nyújtott kitartó munkájukért.
A Mosonmagyaróvár Város Kiváló Szociális Dolgozója díjat az idei esztendőben kollégánk Bogdány Hortenzia vehette át, aki a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Idősek Gondozóházának dolgozója.
Hortenzia könnyeivel küszködve köszönte meg a jeles napon a megtisztelő elismerést. Pár nappal később beszélgettünk:
– Milyen érzés volt átvenni a városi kinevezést?
– Mikor kimondták a nevemet, elsírtam magam, őszintén meglepődtem rajta. Ápolóként először én kaphattam meg ezt a díjat, és ez hatalmas megtiszteltetés számomra. Úgy gondolom, mindenkire nagy teher hárul, aki napjainkban a szociális szférában dolgozik. Ezt a díjat nagyon sok kollégám megérdemli még rajtam kívül. Tiszta szívemből köszönöm annak, aki erre a díjra jelölt.
– Mi tart téged ezen az erőt próbáló pályán ennyi időn keresztül?
– A szociális szakmában töltött éveim szinte észrevétlenül repültek el. Már kisgyermekként is szívesen töltöttem az időmet az idősek között, viszont vonzott a kereskedelmi szakma. Végül osztályfőnököm észrevette bennem a szociális érzékenységemet, így az ő javaslatára végül a Petz Lajos Egészségügyi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskolába mentem továbbtanulni. A szakképző elvégzése után a dőri Katalin Otthonban helyezkedtem el. Az ott eltöltött másfél év alatt szerettem meg igazán az idősgondozással járó feladatokat és örömöket, ezért miután családot alapítottam, egyenes út vezetett 2006-ban a mosonmagyaróvári Idősek Gondozóházához – meséli a mindig életvidám, közvetlen nővér, aki fiatalos lelkesedésével mosolyt csal az ellátottak arcára.
– Mit szeretsz igazán ebben a hivatásban? Mi jelent számodra nehézséget?
– Mindig örömmel tölt el, amikor sikerül megtalálni a közös hangot az ellátottakkal. Jó érzés, amikor egy-egy idős akár hosszú éveket eltölthet közöttünk, hiszen ilyenkor van lehetőségünk őket igazán megismerni. Sajnos az utóbbi években nagyon gyorsan cserélődnek az ellátottak, és egyre rosszabb állapotban kerülnek be hozzánk. Ezt fizikai és lelki szinten is nagyon erőt próbáló feladat. A nehézségek ellenére úgy érzem, életem végéig képes volnék ezt a hivatást végezni. Igyekszem a feladataimat továbbra is ugyanolyan lelkesedéssel ellátni, ahogyan eddig is tettem.
Készítette: Golner Melinda foglalkoztatás szervező
Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Mosonmagyaróvár
